Kitaláltam, hogy ideje lenne kicsit lefogynom, ezért elsősorban a kenyér elhagyása lett kitűzve. Ezzel együtt a szalonnáé, hiszen kenyér nélkül semmit sem ér. Ettől kezdve abonettet ettem reggelire kevés vajjal, felvágottal, tésztát is mellőztem és elképesztően büszke voltam magamra már a második estén, hogy ekkora akaraterőm volt! Azt sem tudtam, hogy nekem van ilyenem. Eddig csak a habzsolós szenvedélyt ismertem minden tekintetben. Harmadik nap estéjén bűnbe estem és megettem 2 pirítóst vajas-lekvárosan. Egy bűnökkel teli naplómba bejegyeztem és nem is mertem a tükörbe nézni aznap.
Alig vártam, hogy lefeküdjek aludni, mert másnap ugye, már nem aznap van és új életet kezdhetek. Felkelés után azonnal rápattantam a szobabringára és őrülten tekertem, utána fürdés és visszanyertem az önbecsülésemet. Tele voltam hatalmas reményekkel, – vékony derék, régi homokóra alkatom,stb. – és röpködtem egész nap. Ellenálltam mindennek és ez nagyon klassz volt! Éjjel aztán kísértések vettek körül. Későn fekvő vagyok, repkedtek a szemem előtt a lekváros pirítósok, szalonna, hagymával, kenyérrel és úgy éreztem: egy életem, egy halálom, nem tudnék úgy lefeküdni, hogy ezekkel álmodjak. Így megint rázuhantam a hűtőre. Nem nagyon, csak egy kicsit. Eldöntöttem, hogy ettől kezdve minden nap előbb fekszem le, mint ahogy rámtörne az éhség. Ez persze nem sikerült sajnos….de!
Vannak azért még csodák. Néhány bűnös estém ellenére -, merthogy reggel még a gyomrom is alszik és egyáltalán nem vagyok éhes -, annyit bicikliztem és mellőztem a kenyeret egész jó eredménnyel, hogy lefogytam 4 kg-ot 1 hónap alatt. Ez akkora örömmel töltött el, hogy a kísértések is kezdtek elhagyni….mindaddig, amíg rá nem kattantam a gluténmentes rizspuffancsra! Igaz, hogy ez nem csoki és torta, kevesebb kalóriával bír és egészséges. Nekem viszont valami szenvedély-, pasi-, süti-, csoki-pótlóként hatott és ettől kezdve úton-útfélen riszpuffancsot rágcsáltam. Nem tudtam enélkül létezni. Képes voltam a szabadnapomon is azért felöltözni és leszaladni a boltba, ha nem volt itthon. Függő lettem keményen. Nem piától, kávétól, szerelemtől: rizspuffancstól! Nem vagyok normális, komolyan! Kezdtem visszahízni a leadott 4 kg-ot, pedig nagyrészt csak puffancsot rágcsáltam. Igaz, hogy napi 2-3 zacskóval. Ennyi erővel egy üveg Nutellát is megehetnék, de ez meg sem fordult a fejemben
. Kezdek hasonlítani külsőleg is a puffancsra és képtelen vagyok megválni tőle. Mi ez??? Szerelem? Mitől tud ennyire jó lenni? A gyártó cég igazán reklámozhatná velem a termékét. Még eddig senkit sem ismertem, akinek a legnagyobb szenvedélye a rizspuffancs lenne…
Kommentek